Depresszió, szorongás, félelem: élet az online bántalmazás árnyékában
Szerző: Sándor Alexandra Valéria, dátum: 2021. január 27.
Mit tehetünk, hogyan léphetünk fel az internetes zaklatás ellen? (Nagy Emese cikke a Hajdú-bihari Napló 2021. január 25-i számából.)
Az elmúlt időszakban nagyon sok közismert személy szólalt fel az online bántalmazás témájában. Többen arra panaszkodtak, hogy az emberek egyre agresszívabban nyilvánulnak meg az interneten, és sokszor nem odaillően fogalmaznak. Érdeklődésünkre Sándor Alexandra Valéria kommunikációs és médiaszakértő többek között elmondta,
a bántalmazásnak több formája is létezik: fizikai, érzelmi, szexuális vagy akár gazdasági. Az online térben többnyire érzelmi bántalmazás zajlik, amelynek adott esetben szexuális töltete is lehet.
Jogszabályi megfogalmazás alapján a cyberbullying, vagyis az online bántalmazás vagy internetes zaklatás „olyan cselekvéseket takar, amelyek infokommunikációs technológiákat használnak szándékos, ismételt és ellenséges viselkedéssel egybekötve, melyeket egyének vagy csoportok követnek el, amelyek arra irányulnak, hogy másokat bántalmazzanak” – írja a Wikipédia. – Az említett kategóriába esik tehát az összes olyan online formában közölt üzenet, amely a címzett megfélemlítésére, irányítására, manipulálására, becsmérlésére, megalázására vagy szavahihetetlenné tételére irányul. Sajnos szándékos és általában ismétlődő cselekvésről van szó, melynek része lehet akár az áldozat képmásával vagy bármilyen személyes adatával történő visszaélés, a felhasználói fiókjába való jogosulatlan belépés, illetve a kirekesztés is az internetes közösségből – fogalmazott a Naplónak.
Az online bántalmazás azért különösen veszélyes, mert a személyes bántalmazás negatív következményein túl másfajta problémák is felmerülnek. Az egyik például az anonimitás kérdése: akár idegen vagy közeli ismerős is lehet a zaklató úgy, hogy az áldozat nem tudja, kiről van szó. Márpedig az emberek hajlamosabbak lehetnek még kegyetlenebb üzeneteket megfogalmazni arctalanul. A másik probléma az esetleges maradandóság, mivel a közzétett sértő tartalmakat nem minden esetben könnyű eltávolítani az online térből. Ebből adódik a harmadik nehézség, a nyilvánosság: a bántó, lejárató üzenetek vagy bejegyzések igen rövid idő alatt nagyobb közönséghez is eljuthatnak. És végül ott az állandóság problémaköre, hiszen az online tértől nagyon nehéz úgy elszakadni, hogy az áldozat teljesen megszakíthassa a kapcsolatot a bántalmazóval, és egyáltalán ne találkozzon az üzeneteivel vagy a bántó tevékenységével – mondta.
Fenyegető tartalmú
A szakember kiemelte, sajnos bárki lehet áldozat. Az ismert emberek a rájuk irányuló nagyobb figyelem miatt eleve nagyobb veszélynek vannak kitéve, de nem szabad megfeledkeznünk azokról az áldozatokról sem, akik egyáltalán nincsenek reflektorfényben – már csak azért sem, mert gyakran szégyellik, hogy célponttá váltak, és saját magukban keresik a hibát. – Az internetes bántalmazás állhat például bántó, fenyegető vagy kéretlen szexuális tartalmú üzenetek küldéséből, valótlanságok és pletykák online terjesztéséből, titkok közzétételéből, vagy akár „kamuprofil” létrehozásából is az áldozat nevében. Paradox módon az is előfordulhat, hogy az elszenvedője nincs is jelen a közösségi oldalakon, csak a bántalmazó hoz létre profilt a nevében, és ő erről csak később értesül – fűzte hozzá.
A gyerekek és a tinédzserek különösen nagy veszélyben vannak. A szakértő kitért arra, hogy a legtöbb közösségi oldalon a tizenhárom év ugyan a felhasználói fiók létrehozásának alsó korhatára, de sokan valótlan születési dátum megadásával kijátsszák ezt – jobb esetben a szülők tudtával, az ő felügyeletük mellett. – Tudjuk, hogy kiskamaszkortól kezdve olyan testi-lelki változások játszódnak le, melyek különösen fogékonnyá és érzékennyé tehetnek a külső hatásokra. Fontos időszak ez az identitás kialakulásának, formálódásának szempontjából. A gyerekek és a fiatalok ilyenkor kezdik el keresni a választ a „ki vagyok én?” kérdésre, így különösen lesújtó lehet számukra, ha bántó visszajelzést kapnak.
„Az online bántalmazás ilyenkor az iskolai bántalmazás kiterjesztett, immáron helytől és időtől független, nyilvánosabb formája lehet.”
A Hajdú-bihari Napló hasábjain nyomtatásban is megjelent cikk folytatása a Haon.hu-n →
(Szerző: Nagy Emese)
